2013. január 7.

Lehetséges egészségesre enni magunkat?

Lehetséges egészségesre enni magunkat?

Az „öregedő népesség” néven is ismert demográfiai folyamat révén európaiak legalább ötöde 60 éven felüli. E korosztály életminőségét jelentősen javítaná a megfelelő táplálkozás – figyelmeztetett Veresné dr. Bálint Márta dietetikus a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi karának előadásán.

A születéskor várható élettartam a szomszédos Ausztriában 78 esztendő a férfiaknál, 84 pedig a nőknél. Magyarországon e két adat 70, illetve 78 év. A ránk nézve igen hátrányos különbség forrását az életmódban kell keresni. A szív- és érrendszeri problémák, a mozgásszervi elváltozások és a diabétesz nálunk sokkal gyakoribb. A helyes étkezés, illetve a lakosság tápláltsági állapotának felmérése közel három évtizede áll a tudományos érdeklődés középpontjában. Az Első Magyarországi Reprezentatív Táplálkozási Vizsgálat 1985 és 1988 között zajlott.

A megfelelő életmód folytatását vagy annak hiányát antropometriai, azaz a test mérésén alapuló módszerekkel lehet igazolni: a testtömegindex (BMI), a derék-csípő hányados, a haskörfogat, a testösszetétel (BIA) és a felkar körfogat (MUAC) például erre szolgál. „Napjainkban különösen divatossá váltak az ilyen elemzések, az egészségmegőrzésre szervezett programokon szívesen próbálja ki őket a közönség” – mondta Veresné Dr. Bálint Márta, aki azt is elárulta, mit kellene enniük és inniuk az időseknek, hogy minél tovább élhessenek egészségben.

Egy kis súlytöbblet életet menthet

Az úgynevezett alapanyagcseréhez, azaz a például a légzéshez, a testhőmérséklet fenntartásához, az emésztéshez, a szívműködéshez egy átlagos nőnek 1300 kilokalóriányi energiát kell táplálék útján bevinnie, ami az életvitelből adódó fizikai és szellemi munka révén körülbelül 2000-re emelkedik. Annál valószínűsíthető a szép kor, aki nem túl-, de nem is alultáplált. 70 év fölött 1-2 kilónyi súlytöbblet növeli a túlélési esélyt, így a BMI-t például nem is feltétlenül célszerű alkalmazni a megszokott 25-ös referenciaértékkel.

Nem esznek sokat, viszont rosszat

A tápanyagbeviteli értékek mérési módszerei közé tartozik a 24 órás visszakérdezés, a 3 napos étkezési napló vezetése – mely két hétköznapot és egy vasárnapot fed le –, valamint az egyes élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát firtató kérdőív. A magyar lakosság táplálkozásának felmérése során 5 000 emberből 1179 küldte vissza a kérdőíveket, közülük 136 férfi és 235 nő volt 60 év fölötti.

Összességében kiderült, hogy a zsír- és koleszterinbevitelük túl magas, rettentően kevés rostot és telítetlen zsírsavat fogyasztanak, ráadásul nem megfelelő minőségű szénhidrátokat vesznek magukhoz. A kiegyensúlyozott időskorhoz elengedhetetlenek a zöldségek, a gyümölcsök, az omega-3 zsírsavban gazdag halak, a teljes kiőrlésű pékáruk. Természetesen a gének, a pszichés alkat és a veleszületett betegségek adottak egy-egy személy esetében, ám a táplálkozás, valamint a mozgás jelentősen javíthat a helyzeten.

Az emberi szervezet folyamatosan változik

Az idősek leglényegesebb élettani változásai közé tartozik, hogy lassul az alapanyagcsere, változik a testösszetétel, nehézkessé válik a rágás, rosszabb hatásfokú az emésztés, csökken a bélmozgás, megváltozik a szaglóérzék, csökken a szomjúságérzet, továbbá labilis a só- és a vízháztartás. Mindennek megfelelő táplálkozás mellett nem kellene az életminőség romlásával járnia, de a hibás szokások rögződése, a hagyományokhoz való ragaszkodás, valamint a rossz anyagi és szociális helyzet egyfajta ördögi körbe taszítja ezt a korosztályt, amelynek tagjai egyre többet költenek gyógyszerre, s egyre kevesebbet engedhetnek meg maguknak.

Apró módosítások, nagy eredmény

Veresné dr. Bálint Márta egy 78 éves, 27-es testtömegindexű hölgy étkezési naplóját mutatta be az előadás keretein belül, akinek megfelelő ugyan a súlya, ám sok zsírt, kevés rostot és fehérjét fogyaszt, ráadásul szinte semennyi vitamint. A szakértő zöldséggel, gyümölccsel és zsírszegény tejtermékekkel egészítette ki az idős nő menüjét anélkül, hogy lényegi változtatást eszközölt volna rajta. A margarinos kenyérre például sajtszelet került, az ebédbe és a vacsorába pedig egy-egy idényzöldség vagy –gyümölcs, esetleg egy-egy főtt tojás. Ennek köszöngetően jelentősen javult az étkezések minősége.

A „mit eszünk?” kérdés mellett legalább annyira fontos, hogy mit iszunk, mivel a folyadékhiány zavarodottságot, feledékenységet, szédülést, fáradtságot, legrosszabb esetben életveszélyes kiszáradást okozhat. Napi másfél literre van szüksége az idős szervezetnek, ami származhat vízből, ásványvízből, teából vagy levesből – számolt be az előadásról a Semmelweis Figyelő.