2013. január 17.

MAPPET: Életet menthet a vastagbélszűrés!

MAPPET: Életet menthet a vastagbélszűrés!

Az utóbbi három évtizedben több, mint négyszeresére nőtt a vastagbél-daganatos betegek száma. Világszerte évente 655 ezren halnak meg ebben a betegségben. Itthon minden évben közel 9000 új pácienst regisztrálnak, és közülük több mint a felén már nem lehet segíteni. Ezt a számot le lehetne csökkenteni, ha az emberek rendszeresen járnának szűrővizsgálatra, hiszen a vastag és végbélrák a legeredményesebben és legjobban szűrhető rákfajta. Ha idejében felfedezik, a betegség száz százalékosan gyógyítható – hangsúlyozza dr. Csiki Zoltán, a MAPPET elnöke.

Ennek leghatékonyabb módja még mindig a vastagbéltükrözés. A vastagbél daganatos betegek száma rohamosan emelkedik. Magyarországon a második vezető daganatos halálok a tüdőrák után. Előfordulásukban megfigyelhetőek földrajzi különbségek, a fejlett országokban gyakoribb, mint az elmaradt régiókban. A megbetegedés 40 éves kor alatt ritkán fordul elő, 50 éves kor felett azonban egyre gyakoribb, a legtöbb beteg 60-70 év körüli. Ugyanakkor egyre több esetet diagnosztizálnak a fiatalabb korosztálynál. A kezelés sikere azon múlik, hogy melyik stádiumában fedezik fel a daganatot.

A korai diagnosztizálás éppen ezért tekinthető rendkívül fontosnak – hangsúlyozza dr. Csiki Zoltán a Magyar Prebiotikum, Probiotikum, Funkcionális élelmiszer és Preventív Gasztroenterológiai Társaság (MAPPET) elnöke. A szűrés legbiztonságosabb módja a teljes vastagbéltükrözés, amely a hiedelmekkel ellentétben, ma már akár lehet teljesen fájdalommentes is. Nagyon fontos, hogy az orvos mindig a vakbélig (cecumig) terjedő, teljes kolonoszkópiát végezzen, hiszen a legfrissebb statisztikai adatok szerint bebizonyosodott, hogy a harántvastagbélben illetve a felszálló-vastagbélben egyre gyakrabban találkoznak a szakemberek elváltozásokkal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az egész vastagbélszakaszt átnézzék, hiszen csak ekkor van ok a nyugalomra, ha nem is egy életen át, de öt – tíz évig biztosan.

Hogyan zajlik a vastagbéltükrözés?

A vastagbéltükrözés egy 10-20 perces vizsgálat, melynek során egy 160 cm hosszú, hajlékonyeszközzel a kolonoszkóppal végignézik a teljes vastagbelet. A tükrözést a legmodernebb technológiával végzik, amellyel – ha a vizsgálat során szükségessé válik – a polipokat is azonnal el tudják távolítani. A vastagbéltükrözés sokszor kellemetlen, nemegyszer jár görcsös fájdalommal. Éppen ezért nagyon sokan félnek a beavatkozástól, szívesen vállalnák az altatást. Azonban a kórházak többségében jelenleg ez nem megoldott. Holott nemzetközi tapasztalatok szerint a legjobb eredmény az altatásban végzett kolonoszkópiától várható: a vastagbélben a fájdalomérző rostok csak a feszülést érzékelik, így a redők megfelelő elsimítása fájdalommal jár. Az altatás nélkül, kíméletesen, rövidebb idő alatt végzett vizsgálatok hatékonysága jelentősen rosszabb, mint az altatásban végzett beavatkozásoké: konkrét klinikai vizsgálati tapasztalatok igazolták, hogy a vakbél magasságából visszafelé 5 percnél hamarabb végzett vizsgálat során a polipok jelentős része nem kerül látótérbe.

További problémát jelent, hogy az altatás nélkül végzett beavatkozások esetében a betegek késve vagy egyáltalán nem jelentkeznek a lelet alapján szükségessé váló kontrollvizsgálatokra, a korábban átélt fájdalom miatt. Altatás előtt a betegnek minden esetben orvosi vizsgálaton kell részt vennie, a tükrözés alatt jelen kell lennie egy altatóorvosnak, aki felügyeli a beteget, majd az ébredést követően további megfigyelésre van szükség. Mindez többlet költséggel és többlet adminisztrációval és nem utolsósorban plusz orvos létszámmal jár együtt, amelyet állami intézmények nem tudnak bevállalni, hiszen sok helyen ennek sem anyagi, sem műszeres, sem orvosi feltétele nem adott, így megoldást jelenthet a magánszakrendelés.

Bélvizsgálat bódításban

A legtöbb kórházban éppen ezért éber bódítást alkalmaznak, a beteg ebben az esetben a beavatkozás egész ideje alatt ébren van, minimális fájdalmat érez, altatóorvos jelenlétére nincs szükség. Mivel mindenki más és másképpen reagál a gyógyszerekre, így előfordulhat, hogy mégis érez fájdalmat a tükrözés közben. Vannak emberek, akiknél még fájdalomcsillapítót sem kell alkalmazni. Hogy kinek mennyire fog fájni, azt előre nem lehet teljesen megjósolni. Mindezek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy a szűrővizsgálat életet menthet. Jelenleg a kolonoszkópia a legmegbízhatóbb eljárás a vastagbélrák kimutatására, amelynek negatív vizsgálati eredmény esetén 5-10 évenkénti ismétlése elegendő.

Dr. Csiki Zoltán véleménye szerint a fentiek alapján egyértelműen megfogalmazható a vastagbéldaganat szűrésének fontossága, azonban nem elhanyagolható a lakosság pozitívhozzáállásának szükségessége. A megelőzés, a szűrés csak jelentős részvételi arány esetében lehet eredményes, ezért nagyon fontos a felvilágosítás, amelyben fontos szerepet játszhat a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló orvosok és egészségügyi dolgozók szerepvállalása.

Bélbetegségre figyelmeztető tünetek

Vannak olyan tünetek, amelyet mindenkinek komolyan kell vennie. Ilyenek a véres székürítés, mely lehet rejtett vérzés, de jelentkezhet friss vér formájában is, a székelési szokások megváltozása – székrekedés és hasmenés váltakozása – a jobb vastagbél daganatai sok esetben nem okoznak tünetet, ilyenkor a vas-hiányos vérszegénység lehet az egyetlen jel, késői tünet a gyengeség, fogyás, étvágytalanság, sárgaság.

A betegség kialakulásában fontos szerepet játszik a táplálkozás és különböző környezeti tényezők jelenléte. A vastagbélrák elsősorban a civilizált, gazdaságilag fejlett országokban fordul elő. A rostszegény táplálkozás, a túlzott hús- és alkoholfogyasztás is növeli a daganat kialakulásának veszélyét. Ezzel szemben a zöldségek és gyümölcsök, a magas rosttartalmú ételekben gazdag étrend, illetve az állati helyett a növényi zsiradékok fogyasztása lehet kedvező hatással a betegség visszaszorításában.

A kolonoszkópban régen üvegszálas optika továbbította a fényt, illetve a képet, ma már az endoszkóp végén egy chip átalakítja elektromos jellé, és a visszaalakított képet egy képernyőn nézheti az orvos, sőt akár a beteg is, és a látottak rögzíthetik. Az eszköz mozgásához és a megfelelő képhez szabad térre van szükség, ezért a kolonoszkóp egyik csatornáján vizsgálat közben levegőt fúj az orvos a vastagbélbe, ettől a beteg később puffadást érezhet, szélgörcsei lehetnek. Az eszköz másik vékony kis csatornáján keresztül speciális fogókkal apró szövetmintát lehet venni, vagy az elektromos árammal felforrósított hurokkal a polipok rögtön eltávolíthatók.

Forrás: Hirado.hu