2013. június 3.

Probiotikumok piaca: bizonyított és vélelmezett eredményesség

Probiotikumok piaca: bizonyított és vélelmezett eredményesség

Egy felnőtt ember emésztőcsatornája közel 7-9 méter hosszú, s átlagosan 400-500 baktériumfaj népesíti be. Ezek a mikroorganizmusok alkotják a természetes bélflóránkat, amelyet definiálhatunk úgy is, mint az ember szimbiotikus társa az egészségmegőrzésben (34).

A bélflóránk számos funkciót képes befolyásolni, mint a bélrendszer fejlődését, a gasztrointesztinális motilitást, gyógyszerek metabolizmusát. Számos tanulmány igazolja, hogy a bélflóra összetételének megváltozása számos betegséggel összefügghet, mint az antibiotikummal asszociált hasmenés (1), az irritábilis bél szindróma, a vastagbélrák, Crohn- betegség, a 2-es típusú diabetes mellitus (16) vagy az elhízás (34).

Bélflóránk igen érzékeny, életmódunkkal, különféle antibiotikumok használatával, illetve pre- és probiotikumok fogyasztásával modulálható aktuális összetétele (29).

Feltételezhetjük, hogy ha a megbomlott bélflóra rizikótényező bizonyos betegségek kialakulására, akkor annak visszaállítása terápiás hatással bírhat (34).

A probiotikumok

A probiotikum a, FAO/WHO meghatározása szerint olyan megfelelő számban jelen lévő, élő mikroorganizmusokat jelent, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre. A klinikai vizsgálatok során felhasznált mennyiségekből arra következtethetünk, hogy napi 5×109 kolónia formáló egység (CFU) bevitele szükséges legalább 5 napon keresztül (1).

Ahhoz, hogy a probiotikumok nagyobb valószínűséggel kifejtsék jótékony hatásaikat, sokszor prebiotikumokat is alkalmaznak. A prebiotikumok olyan, az emberi szervezet számára emészthetetlen táplálékalkotók, melyeket a bélbaktériumok képesek bontani, ezáltal elősegítik azok növekedését és az újonnan bevittek megtelepedését a bélben. Azokat a termékeket, melyekben a probiotikumok és a prebiotikumok egyszerre vannak jelen, szinbiotikus termékeknek nevezzük (35).

A probiotikumok hatásosságát a beviteli forma is meghatározhatja. Egy vizsgálatban több törzs bevitele történt, különböző termékekkel (joghurt, kapszula, sajt). Eredményként megfigyelhető volt, hogy bizonyos törzsek a joghurttal való bevitel után jelentősebb mennyiségben jelentek meg a székletben, mint a kapszulát vagy sajtot fogyasztó csoportban.  A joghurtot kapó csoportban voltak legtovább jelen a székletben a baktériumok (27).

Felhasználási lehetőségek:

1. Vírusos, bakteriális, illetve Aantibiotikum-kezeléshez társuló hasmenések (Antibiotic Associated Diarrhoea, AAD)

A probiotikumok hatásos kiegészítői a hasmenések kezelésének. Az eddigi vizsgálatok a Lactobacillus GG és a Sacharomyces boulardii hatékonyságát emelik ki. Egy nemrég készült metaanalízis szerint a hét napnál tovább tartó hasmenés gyakorisága szignifikánsan csökken Sacharomyces boulardii szedése mellett [Szajewska H, Skorka A, Dylag M. Meta-analysis: Saccharomyces boulardii for treating acut diarrhoea in children. Aliment Pharmacol Ther 2007; 25: 257–264.38]. A hasmenés kialakulása megelőzésének tekintetében klinikai vizsgálatok igazolták további probiotikumok: S. thermophilus, L. bulgaricus, L. acidophylus és B. bifidum preventív hatásait is [Marteau PR, de Vrese M, Cellier CJ, et al. Protection from gastrointestinal diseases with the use of probiotics. Am J Clin Nutr. 2001; 73 (2 Suppl): 430S-6S.39].

A vírusos hasmenések tanulmányozása során bizonyítottá vált a probiotikumok adásának előnyös volta a csecsemőkori rotavírus okozta hasmenésben, átlagosan 25 órával csökkentve a hasmenés időtartamát. Igazolást nyert az is, hogy a probiotikumok elsősorban a vírus okozta hasmenésre gyakorolnak dózisfüggő módon kedvező hatást, míg az invazív baktériumok okozta hasmenést kevésbé befolyásolják [Szajewska H, Setty M, Mrukowicz J, et al. Probiotics in gastrointestinal disease in children: hard and not-so hard evidence of efficacy. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2006; 42: 454–475.40, 41].

Szajewska H, Mrukowicz JZ. Probiotics in the treatment and prevention of acute infectious diarrhea in infants and children: a systematic review of published randomized, double-blind, placebo-controlled trials. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2001; 33 (Suppl 2): S17–S25.]. A fertőzéses eredetű kórképek kezelése során alkalmazott antibiotikumok nem csak a kórokozó baktériumokra vannak hatással, hanem a szervezetünkkel szimbiózisban élőkre is. Alkalmazásuk hátrányos hatással van az intesztinális baktériumflóránkra, ami a betegség utáni lábadozás elhúzódásához vagy hasmenéshez vezet (1). Az antibiotikum-terápiában részesülők 5-30 %-ánál jelentkezik az antibiotikum-kezeléssel összefüggő hasmenés (AAD) (37), gyermekeknél az arány magasabb, 11-40% (32). Klinikai lefolyása az enyhe hasmenéstől a súlyos, akár letális szövődményekkel járó formákig terjedhet (28). Bármely antibiotikum alkalmazása során felléphet (20).

Az AAD kialakulása akár 52%-kal csökkenthető probiotikumok alkalmazásával (28).

Hat placebo kontrollált tanulmányból négyben kimutatható volt a Lactobacillus GG alkalmazásának jótékony hatása az AAD megelőzésére (9). Egy 2007-ben végzett vizsgálat során az L. casei, L. bulgaricus és S. termophilusegyüttes alkalmazásával sikerült kimutathatóan csökkenteni mind az AAD, mind a Clostridium difficile okozta hasmenést (10).

Megállapíthatjuk, hogy ajánlott a probiotikumok alkalmazása AAD megelőzésére, hiszen a klinikai vizsgálatok során sok törzs ért elkedvező hatást (L. acidophilus, bulgaricus, reuteri, casei, plantarum, rhamnosus GG, B. longum, infantis, brevis, S. boulardii, Bacillus clausii, E. faecium), a hasmenést kiváltó antibiotikumtól függetlenül (33).

2. Elhízás

A bélflórának, így a probiotikumoknak is kiemelt szerepük van az anyagcsere-egyensúly fenntartásában. Ma már globális probléma az elhízás, aminek hatására az egyéb anyagcsere-zavarok, mint például a 2-es típusú cukorbetegség pervalenciája is nő (34).

A sovány és az elhízott emberek bélflórájában minőségi és mennyiségi eltéréseket figyeltek meg. A megváltozott bélflóra fogyás hatására visszaalakul. Ez a megfigyelés arra enged következtetni, hogy a megváltozott bélflóra visszaállítása segíthet rendezni a súlytöbbletet (17).

Terhesség során a fiziológiás zsírnövekedés a 3. trimeszterben összefüggésben lehet a megváltozott mikrobiotával (14). Santacruz és csoportja súlyosan elhízott várandós nők bélflóráját vizsgálták, amiben több volt a Staphylococcus, Enterobacteriaceae, és Escherichia coli, és kevesebb Akkermansia muciniphila és a Bifidobacterium, mint a kontollcsoportban (26). Követéses vizsgálatban csecsemők bélflóráját elemezve kiderült, hogy az alacsonyabb Bifidobacterium és magasabb St. aureus számmal bíró csecsemők 7 éves korukra kövérebbek lettek, mint azok, akiknél a Bifidibacteriumok Bifidobacteriumok túlsúlya dominált (12).

3. Allergia

Az egészséges újszülöttek steril emésztőrendszerrel jönnek világra, először a szülőcsatornában kontaminálódnak baktériumokkal. A természetes szülés során a normális vaginális és enterális flórából az újszülött bélcsatornájába Lactobacillusok és Bifidobacteriumok jutnak, valamint az anyatejes táplálás során bekerülő oligoszacharidok mint prebiotikumok komoly szerepet játszanak az egészséges bélflóra kialakulásában, így az immunrendszer érésében is (34).

A steril bélrendszer kolonizációja létfontosságú az orális allergénekkel szembeni tolerancia kialakulásában (6). Ezt támasztja alá az a megállapítás, hogy a császármetszéssel született gyerekekben gyakrabban fejlődik ki allergiás rhinitis és asztma, mint a természetes úton születőknél (24). A probiotikumok a bélnyálkahártya felszínén kölcsönhatásba lépnek az antigén-prezentáló DC-sejtek Toll-like receptoraival, egy olyan intercelluláris szignált aktiválva, amely az immuntolerancia irányában ható Treg sejtek és a természetes védekező immunválaszt segítő Th1-sejtek citokintermelését serkenti. Az így kialakult DC-sejtek korai citokinkörnyezete szabja meg, hogy a későbbiekben normális gyulladásos reakciók vagy allergiás, atópiás jelenségek válnak-e dominánssá az antigének hátasára hatására (31, 19). Egy finn tanulmányban az anya, majd a csecsemő is Lactobacillus GG kiegészítést kapott, ezáltal 50%-kal csökkent a korai atópiás dermatitis prevalenciája (13). Probiotikumok együttes használatának is jótékony hatását írták le. L. GG, L. rhamnosus LC 705, B. breve 99 és P. freudenreichii ssp. shermanii JS keverékét a szülés előtt az anyának adva 4 hétig, majd születés után 6 hónapon keresztül a gyermeknek adagolva 2 éves követés után az ekcéma incidenciáját 32%-ról 26%-ra csökkentette (15).  Az atópiás gyerekek kezelése probiotikummal nemcsak a bőrtüneteket, hanem a gasztrointesztinális panaszok gyakoriságát is jelentősen csökkentheti (25).

4. Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy funkcionális bélbetegség, jellemző tünetei a legalább három hónapja fennálló, visszatérő, legalább 3 nap/hó gyakorisággal jelentkező hasi fájdalom, diszkomfortérzéssel és székelési zavarokkal.

Jelentőségét magas prevalencia hangsúlyozza, amely átlagosan 3–24% közötti, a fejlettebb ipari országokban gyakoribb előfordulással (4). A betegség leginkább a 18-–34 éves korcsoportot érinti (30) nőkben 2-4-szer jellemzőbben jelentkezik (23).

Számos lumináris faktor, mint például a bélflóra, a bevitt étel, vagy az epesavak, növelhetik a bél permeabilitását, ami miatt létrejövő immunválasz fontos szerepet játszhat az IBS-ben fellépő hasi fájdalom és megváltozott székelési szokások kialakulásában (2). Prospektív vizsgálatok alapján megjelenésében heveny gastroenteritis is szerepet játszhat, 7–32%-ban ún. „posztinfekciózus” IBS alakulhat ki a lezajlását követően (4).

A probiotikumok a tünetek csökkentése mellett, a vélelmezett kialakulási okokból számos befolyásolására képesek (3). Antibakteriális anyagok termelésén keresztül gátolják a patogén baktériumok megtelepedését, gyulladást és bélpermeabilitást csökkentő hatásuk is ismert (21).

Bifidobacterium infantis 35624 csökkentette a proinflammatorikus citokinek mennyiségét és a tünetek erősségét IBS-ben (22), és szignifikáns (20%) globális javulást okozott a placebo termékkel szemben (36). A Bifidobacterium animalis DN-173010 javíthatja az IBS-es betegek életminőségét (7), míg a L. rhamnosus GG, L. rhamnosus Lc705, P. freudenreichii ssp. shermanii JS, B. breve BBb99 együttes alkalmazása esetén is a tünetek javulását figyelték meg (11).
Egyéb kezelések kiegészítéseként:

A probiotikumok alkalmazása számos más kezelés kiegészítéseként is hasznos lehet.
Ismert például, hogy a Clostridium difficile okozta hasmenés (Clostridium Difficile-Associated Diarrhea/ CDAD) mennyire visszavetheti a kezelés hatásosságát számos betegségben, így például a haematológiai és az onkológiai gondozottak esetében (5). Egy újabb kutatás arra enged következtetni, hogy a radioonkológiai betegek is jelentősen ki vannak téve ennek a fertőzésnek. A fertőzés következményeképp a CDAD-s betegek 42%-ánál meg kell szakítani a radiológiai kezelést, ami jelentősen csökkentheti a kezelés hatékonyságát. Bronchiális Bronchialis carcinoma esetében például a megszakítás miatt fellépő minden plusz nappal 2%-kal nő a halál esélye (18). Ezért nagyon fontos a CDAD megelőzése, a rizikófaktorok csökkentésével és probiotikumok használatával (8).

Összefoglalás:

Napjainkban egyre inkább körvonalazódni látszik a probiotikumok széles körű felhasználásának lehetősége. Sok esetben a már kialakult betegségek, mint például az akut hasmenés, az irritábilis bél szindróma, a különböző allergiák vagy az elhízás, esetén az előírt terápia kiegészítéseként számos tünet csökkentésében részt vesznek, növelve ezzel a betegek életminőségét.

Emellett fontos kiemelnünk a megelőzésben betöltött szerepét is. Véleményünk szerint a prevenció adta lehetőségekre is oda kell figyelni, hiszen sokszor könnyebb és minden esetben kifizetődőbb megelőzni a betegségeket, főleg, ha ennek érdekében csupán finom, probiotikumtartalmú élelmiszert kell fogyasztani a megfelelő mennyiségben, formában és időtartamban.

Az eredeti cikk és a felhasznált irodalmak jegyzéke a Medical Tribune orvosi szaklapban jelent meg.