2013. január 16.

Táplálkozási tanácsok: mit csinálnak a dietetikusok?

Táplálkozási tanácsok: mit csinálnak a dietetikusok?

Táplálkozási tanácsokat mindenki tud adni. És sokan kaphatók is rá, kérve meg kéretlenül, főként azok bombázzák kiválónak és egyedül üdvözítőnek kikiáltott ötleteikkel a fogyasztókat, akik a könnyű és gyors anyagi boldogulást remélik megtalálni a táplálkozás szokások kaotikus világában. De a táplálkozás igazi értői igyekeznek egyre inkább tudományos rangra emelni a szakmát: a közelmúltban a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai elismerését a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház dietetikai szolgálata kapta.

– A dietetikus legfontosabb munkaterülete az egészségügyi intézmény, a kórház, ahol életek sorsa forog kockán naponta. Vagyis a beteg ember a legkülönlegesebb, legnagyobb gondosságot igénylő fogyasztó – fogalmaz az MTI-nek adott interjúban Dézsi Andrásné, a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház dietetikai szolgálatának vezetője, aki három évtizede kötelezte el magát a betegétkeztetés mellett.

– Budapest egyik legnagyobb, négy telephelyen működő intézetében dolgozunk 17 dietetikus társammal, jól szervezett csapatmunkában naponta 1400 beteg élelmezéséről gondoskodunk. Nem csak arról van szó, hogy enni kell adni az éhes betegnek, hanem egy előre megtervezett, beteg-specifikus étrendről történő folyamatos gondoskodásról.

– Rendkívül fontos, hogy állapotának, betegségének megfelelő étrendben részesüljenek az ápoltak, figyelembe véve a kórházi előírásokat, dokumentációt és a lehetőségeket. Mert ez nem kívánságműsor. Egyrészt féket szab a fantáziának és egyéni óhajoknak a kötött, szigorú normakeret, amely tudvalevően meglehetősen szűkre szabott, a kórházak nehéz anyagi körülményei miatt. A betegérdeket ennek ellenére semmi nem írhatja felül. Mi minden felvett beteggel beszélgetünk, felmérjük állapotát, tápláltsági helyzetét, szokásait, és e szempontok figyelembe vételével, betegsége szerint állítjuk össze az étrendjét.

A dietetikus fogalma az utóbbi időben kibővült. Nemcsak arról az emberről van szó már, aki elrendeli, mennyi só vagy cukor legyen a beteg ételében, hanem ennél jóval szélesebb a szakmai spektruma.

– A felsőfokú oktatásban szerzett alapképzést követően sok kolléga szakosodik érdeklődési körének megfelelően. A kórházi munka csak egy terület, ezen kívül sok helyen van szükség táplálkozási szakemberre a közétkeztetéstől a civil területekig, egészen a wellness világáig. Nyilvánvalóan vannak sokkal látványosabb, és jobban elismert területek a kórháznál, én mégis úgy gondolom, hogy a hivatás itt teljesedhet ki igazán, ezen a fontos, életmentő részén a szakmának. A kórházi munka sem korlátozódik a havonta megtervezett étrend élelmezésvezetővel történő kialakításáig. A napi rutinfeladatokon túl a szűrés, valamint a betegoktatás, a fekvőbetegek korszerű felvilágosítása is a dietetika fontos része. A szakambulanciákon történő közreműködés, a kezelőorvossal szoros kapcsolatban, a betegklubok munkájában történő részvétel is feladat. Az intézményben több éve működik például a cukorbetegek klubja, életmód klub pszichiátriai betegek részére, kardiometabolikus centrum, legyengült immunrendszerű, hematológiai, onkológiai, vesedializált, csontvelő-transzplantált, mozgásszervi rehabilitációs betegek számára tanácsadás. Foglalkozások, amelyeken tanácsainkkal segíthetjük a beteg állapotának javulását, életminőségének megtartását – érzékelteti munkájuk sokrétűségét Dézsi Andrásné. Hozzáteszi: a kórházi hierarchiában nem különálló, nem kívülálló a dietetikus, hanem a gyógyítási folyamat aktív részese.