2013. augusztus 2.

Többet isznak a magyarok, de még mindig nem eleget

Többet isznak a magyarok, de még mindig nem eleget

Az egyik piackutató fogyasztói felmérése a 2006-os ivási szokásainkat hasonlította össze a 2012-essel. Jó hír, hogy napi folyadékbevitelünk 5,7%-kal nőtt, viszont az így elért, alig 2 literes napi fogyasztás – különösen a férfiak esetében – még mindig nehezen éri el az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerinti megfelelő folyadék-beviteli mennyiséget. A víz- és kávéfogyasztás nőtt, az üdítőitalok és a dzsúszok fogyasztása viszont csökkent. Ez a tendencia különösen az életkor előrehaladtával figyelhető meg. A negyvenes korosztálynál fogy a legtöbb alkohol, de a húszas éveikben járók is egyre több alkoholt, főleg sört isznak. Ráadásul a vízfogyasztás ennél a korcsoportnál a legalacsonyabb. A kutatás eredményeit az Európai Hidratációs Intézet hazai tudományos munkatársa, Antal Emese értékeli.

A 2006 és 2012 között eltelt időszak alatt 5,7 %-kal nőtt napi folyadékbevitel örvendetes tendencia, azonban még mindig nem bizonyul elegendőnek ahhoz, hogy elérjük a nemzetközileg megállapított, napi 2-2,5 liternyi megfelelő folyadékbevitelt, ami természetesen nemcsak a vízfogyasztást jelenti, hanem ez az egész étrendre vonatkozik. „Pedig a hidratáltság fontos az egészség és a jó közérzet fenntartásához, de a teljesítményünk is azon múlhat, iszunk-e eleget. A krónikus dehidratáltság súlyos egészségi problémákhoz, pl. vesekő, szájüregi betegségek, légzési nehézségek, csökkenő kognitív funkciók és egyéb mentális problémák kialakulásához vezethet” – mondta el Antal Emese.

Több víz, kevesebb üdítő fogy

A kutatásból kiderül, hogy mind csapvízből, mind pedig palackozott vizekből több fogy, mint hat évvel ezelőtt. Míg a csapvíz fogyasztása több mint 40%-kal, addig a palackozott vizeké 18,5%-kal nőtt. Kávéból 9%-kal iszunk többet, mint 2006-ban. Ugyanakkor a szénsavas üdítők fogyasztása 15%-kal, a tej és tejes italoké pedig 30%-kal esett vissza, a legnagyobb vesztes a gyümölcslé, ennek fogyasztása 37 %-kal csökkent.

Az alkohol is jelentős helyet foglal el a folyadékbevitelben

A vízfogyasztás a 20-29 éves korosztályban a legalacsonyabb, ez azonban az a korosztály, ahol az alkoholos italok (főként a sör) meghatározó helyet kezd elfoglalni a folyadékbevitelben. A legtöbb vizet a 60-69 évesek fogyasztják, az üdítőfogyasztás (ide értve a dzsúszokat is) az életkor növekedésével párhuzamosan folyamatosan csökken, legnagyobb mértékben a 40-es évek elérésével. Helyét a vízen kívül a kávé, a tea és az alkoholos italok veszik át. A legtöbb alkoholt a középkorúak, a 40-49 évesek fogyasztják. Folyadékbevitelük negyedét(!) az alkoholos italok teszik ki. A jelenséget Antal Emese részben az ízpreferencia változásával is magyarázza, hiszen az életkor előrehaladtával megtanuljuk értékelni a keserű és fanyar ízeket (pl. kávé, vörösbor, sör) az édes íz rovására.

Így iszunk mi, de hogyan isznak mások?

A TNS kutatása több más európai országra is kiterjedt. Érdekesség, hogy a lengyelek alig isznak csapvizet, mindössze 2%-át teszi ki napi italfogyasztásuknak, szemben pl. a mi 20%-unkkal. Ugyanakkor nagyon szeretnek teázni, éppen dupláját fogyasztják, mint mi, magyarok, pedig nálunk sem elhanyagolható a tea a maga 10%-ával, sőt az egyik legfontosabb folyadék-beviteli forrásnak számít. A kávé is nagyon népszerű ital Lengyelországban, még a kávézási kultúrájukról híres osztrákokat is megelőzik e tekintetben. A régióban a csehek járnak az élen alkoholfogyasztásban (32%, nálunk ez 21%). A legtöbb vizet az olaszok fogyasztják, itt lényegesen több palackozott víz is fogy. Nyilván a magasabb napi átlaghőmérséklet is közrejátszik abban, hogy majdnem kétszer annyi palack vizet isznak, mint a felmérésben részt vett többi országban.

Az Európai Hidratációs Intézet hazai szakmai partnere a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. További magyar nyelvű, a folyadékbevitellel kapcsolatos információk az MDOSZ honlapján is olvashatók.